A gondozók lelki egészségét is veszélyeztetheti az otthonápolás
Sajnos nem túl vidám téma az otthonápolás, viszont Magyarországon több, mint 40 ezer családot érint, így mindenképpen beszélnünk kell róla. Ezekben a családokban valamelyik családtag 0-24 órában csakis hozzátartozója gondozásával foglalkozik. Érthető, hogy óriási hatással vannak ezekre a családokra azok a mindennapi nehézségek, amelyek az otthoni ápolás körüli teendőket jelentik. Az is nyilvánvaló, hogy ez nemcsak a fizikai fáradtságban és az anyagi nehézségekben nyilvánul meg. A családok és legfőképpen a gondozók hatalmas mentális terhelésnek vannak kitéve. Ez pedig sajnos hasonló tünetekhez vezethet, mint amilyenekkel a poszttraumás stressz betegségben szenvedők találkoznak.
Az otthonápolás dilemmái
Időről időre előkerül a téma, hogy az otthonápolást végzők jóval nagyobb figyelmet és megbecsülést érdemelnének, mind mentális, mind pedig anyagi tekintetben. Talán nem is kell részletezni, hogy az általuk végzett munka mennyire nehéz és embert próbáló. Még mindig igen kevés a beteg gyermeküket otthon gondozó szülők díja. Sokan azért, mert családtagjukat ápolják 0-24 órában kiesnek a munkából, a betegápolási díj pedig az átlagfizetés töredéke, amelyből igen nehézkes megélni. Már csak ezek az alapdolgok is komoly stresszt és kétségbeesést okozhatnak a gondozóknak, ráadásul még az ápoláshoz szükséges eszközöket, termékeket is be kell szerezni.
A súlyosan beteg vagy sérült családtagok ellátásával kapcsolatos problémák nemcsak társadalmi szemszögből adnak okot aggodalomra, hanem orvosi oldalról is. Ugyanis több tanulmány szerint a gondozók maguk is veszélyben vannak. Az érintettekkel készített beszámolók szerint, miközben a gondozók családtagjaik egészségére összpontosítottak, figyelmen kívül hagyták, hogy a gondozás során szerzett élmények, tapasztalások milyen hatással vannak rájuk. A kórházi látogatások traumatikusak lehetnek, a mindennapi nehézségek is komoly stresszt okoznak, amely, ha rögtön nem is, de később mentális kihívások elé állítják a gondozókat.
Poszttraumás stressz és otthonápolás
A problémát feltáró tanulmányok egyenesen arra utalnak, hogy a gondozóknál poszttraumás stressz betegség (PTSD) alakulhat ki. Amerikában végzett kutatások egyértelműen kimutatták, hogy azok a hozzátartozók, akik bizonyos kezelésekről, a szeretteik sorsáról döntöttek, magas (35-42 százalékos) arányban produkáltak PTSD-tüneteket.
Már maga a kórház, az intenzív terápiás osztály komoly kihívást jelenthet egyeseknek: a sajátos szagok, a gépek, a magatehetetlen beteg látványa mindenkit megterhel. A családtagoknál felmerült tünetek viszonylag stabilan jelen voltak a kórházi látogatást követő hat hónapig, tehát azt is megállapították, hogy a hatások elmúlásával a tünetek nem tűnnek el.
Éppen ezért a kórházi tartózkodást követő időszakról, azaz az otthonápolásról is egyre több országban inkább közegészségügyet érintő problémaként gondolkodnak. Hiszen sok ember életében ez egy hirtelen, mondhatni traumatikus és többnyire tartós változás, amelytől nem tudnak szabadulni. A korábbi életükbe nem tudnak visszatérni, mert már azt felváltotta a folyamatos gondoskodás a családtagról és persze ez érinti a család többi tagját is.
Külön érdekesség, hogy egyes családtagok hajlamosabbak a PTSD kialakulására, mint mások. A leginkább kockázatot jelentő csoportba tartoznak a felnőtt gyermekek, a nők és az ápolttal szoros kapcsolatban élők. A rákbetegek hozzátartozóinak vizsgálata például kimutatta, hogy ha hosszú ideig tart a gondozás, az a gondozók számára fokozott PTSD-kockázatot jelent.
Háttérbe helyezik magukat
A gondozók háttérbe helyezik magukat, valószínűleg kötelességtudatból, de sokszor nincs is más választásuk. Gyakran elhanyagolják mentális egészségük karbantartását, a napi teendők, a megoldandó feladatok épp elég kihívást jelentenek számukra. Átveszi a prioritást az ápolásra szoruló beteg és a köréje épülő tevékenység.
Az orvosokkal és egyéb mentálhigiénés, vagy fizikai segítőkkel kialakított jó és őszinte kapcsolat kialakítása sokat segíthet, mert ezáltal csökkenthető a bizonytalanság. Az ilyen típusú betegségeknél, állapotoknál az érzelmi támogatás és az empátia kiemelten sokat számít. A családtagok korai pszichológiai szűrése is fontos megelőző intézkedés lehet.
Fontos a mentális, lelki egészség
Az otthoni ápolás nemcsak fizikai, de lelki áldozathozatalt is követel, amit tudni kell kezelni. Ha ugyanis saját magunkat, a saját lelki jóllétünket elhanyagoljuk, akkor az nemcsak a gondozottra, de az egész családunkra negatív hatással lehet, nem is beszélve a stresszel összefüggő, komoly egészségügyi kockázatokról.
További cikkek:
KREATÍV LAKÁSTEXTÍLIÁK A HÁLÓSZOBÁBA, NAPPALIBA
„MEG AKARTAM MUTATNI, HOGY A VALÓSÁG IS MENŐ.”- A VALÓDI BARBIE
KUTYAJÓ KARÁCSONY!
7 DIVATBAKI, AMIT MINDEN NŐNEK EL KELLENE KERÜLNIE
BRIT FINOMSÁG: BREAD AND BUTTER PUDDING
FRANCIA CSODA: NIZZAI TONHALSALÁTA