Így változott az elmúlt 50 évben a gyárak hatása a környezetünkre nézve

Így változott az elmúlt 50 évben a gyárak hatása a környezetünkre nézve

 

Az ipar okozta környezetszennyezéssel sokáig egyáltalán nem volt tisztában az emberiség. Mióta rádöbbentünk, hogy mekkora károkat okozunk a bolygónak, jelentős lépéseket tettünk a visszaszorítás és megelőzés érdekében. Cikkünkből kiderül, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek az elmúlt öt évtizedben.

 

Gyárépület komplexum a mezőről nézve a fű közül.

1970-es évek: az eszmélés kora

Hogy megérthessük, mi történt a ’70-es években, vissza kell ugranunk az időben egészen a 19. századig, az ipari forradalom idejére. Szerte a világon gyökeres változások álltak be a társadalomban a rohamosan fejlődő gépek és technológiai megoldások, továbbá az urbanizáció hatására. A növekvő életszínvonalnak, az egyre kényelmesebb életnek bizony komoly hátulütői is voltak, és néhányan már ekkor felismerték a veszélyeket, melyek aztán végigkísérték az iparosodás következő évszázadait egészen napjainkig

Ezek között első helyen szerepelt a károsanyag-kibocsátás és a nyersanyagok mértéktelen kihasználása. Az Egyesült Államokban ekkor – egész pontosan 1892-ben – alakult meg az első, modern értelemben vett környezetvédelmi társaság, a Sierra Club. Kiadványaikban megpróbálták felhívni az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára. George Perkins Marsh, amerikai diplomata és filozófus egyenesen úgy fogalmazott, hogy a természeti környezetbe való beavatkozás miatt az emberiség akár a kihalás szélére is sodródhat.

Ezek az aggodalmak ugyanakkor hosszú-hosszú évekig süket fülekre találtak, és csak egy szűk kisebbség törődött komolyabban a bolygó jövőjével. Az 1970-es évekre azonban az ipari termelés okozta problémák kezdtek egyre húsbavágóbbak lenni. Csak egyetlen példa ennek érzékeltetésére: a Nagy londoni szmogban közel 12 000 ember vesztette életét. A krízisben komoly szerepet játszottak a korabeli, szén égetésén alapuló ipari tevékenységek.

A zöld mozgalmak tehát mindinkább meghatározóvá váltak az 1970-es évekre. 1970. április 22-én tartották meg az első Föld Napját, a Greenpeace pedig 1971-ben alakult meg. Ekkora tehető az is, hogy a fenntarthatóság mai fogalma megszületett, és immár az ENSZ-ben is gyakori témává vált a környezetkárosítás. Olyannyira, hogy 1972 nyarán tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját.

1980-as évek: globális lépések

Az 1980-as években több fontos dolog is történt a környezetvédelem terén és a gyárak működése kapcsán. Egyrészt az ENSZ Brundtland-bizottsága közzétette „Közös jövőnk” című jelentését, melyben a fenntarthatóság ma is használt definíciója is megszületett:

„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére.”

Az évtized végén pedig a NASA cáfolhatatlan bizonyítékokkal támasztotta alá az éghajlatváltozást – és az is egyértelművé vált, hogy ebben a gyárak és az ipari termelés kulcsszerepet játszik. Mindez arra késztette a termeléssel foglalkozó cégeket, hogy hatékonyabb és zöldebb megoldásokkal rukkoljanak elő. Ebben fontos lépés volt a felhasznált energiaforrások újragondolása. Az 1986-os csernobili katasztrófa után ugyanis egyértelművé vált, hogy az atomenergia nem jelentheti az egyetlen valós alternatívát a fosszilis energiahordozókra.

1990-es évek: trendfordító idők

Mi mást is emelhetnénk ki a ’90-es évekből, mint a híres kiotói jegyzőkönyvet, amit 1992 májusában fogadott el az ENSZ. Ebben a dokumentumban az aláíró országok – közel kétszázan – azt vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. Ebben az egyezményben hazánk is részt vett, azzal a vállalással, hogy az 1985–1987-es időszak átlagos kibocsátásához képest 6%-os csökkenést érünk el.

A ’90-es évek más szempontból is változásokat hoztak. Megjelent a fejlett robotika a gyártásban, ami lényegesen hatékonyabb – és ezáltal környezetkímélőbb – termelést tett lehetővé. A modern CNC-esztergagépek vagy csavarkompresszorok már kevesebb energiával is beérték, miközben a termelékenységük nőttön nőtt.

A 21. század: a zöld megoldások forradalma

A 2000-es évektől a megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret követeltek maguknak a mindennapi életben és persze az iparban is. Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy üzemben teljes egészében napenergia biztosítsa az áramot a csavarkompresszorhoz és más gépekhez. Sőt, a gyárak fűtése és klimatizálása sok helyen teljesen környezetbarát hőszivattyúkkal történik, miközben a világításról energiatakarékos LED-izzók gondoskodnak.

A fenntarthatóság fontosságát szerte a világon mind több és több cég ismeri fel, ezért éves fenntarthatósági jelentést tesznek közzé, zöld projektek mellé állnak be teljes mellszélességgel és támogatják a sokszínűséget, illetve harcolnak a kirekesztés ellen. Ezek mind-mind olyan lépések, melyek egy egészségesebb bolygó és társadalom irányába mutatnak.

A helyzet ezzel együtt nem teljesen rózsás, hiszen a globális felmelegedés továbbra is Damoklész kardjaként lebeg felettünk, és sajnos sok cég visszaél a zöld megoldások okozta piaci előnnyel. Az ún. green washing (zöldre mosás) során olyan terméket/szolgáltatást igyekeznek – haszonszerzés reményében – környezetbarátnak beállítani, ami valójában környezetromboló hatású. Nekünk, fogyasztóknak tehát tudatosnak és figyelmesnek kell lennünk, hogy a lehető legzöldebb vállalkozásokat támogathassuk a mindennapokban!

 

További cikkek:

MEGÉHEZTÉL? EZEKET AZ ÉTELEKET AKÁR KÉSŐ ESTE IS FOGYASZTHATOD – PROTEIN

Így segíthet a természet a női cisztásodáson! – ipar

Formálódó testünk – Milyen változásokon esik át egy kismama a várandósság alatt?

Mi az idegbecsípődés? – Felismerés és kezelési javaslatok!

ÚJ ÉLET KEZDŐDIK – A FOGANTATÁS CSODÁJA

A hét témái

Autózás télen – mire figyeljünk?

Autózás télen – mire figyeljünk? Manapság nagyon sok hölgynek van már jogosítványa, és bizony akadnak olyan női sofőrök, akik jobban vezetnek, mint a férfiak. A tél azonban minden autósnak okozhat nehézséget, a statisztikák szerint pedig a hölgynek okoz nagyobb...

Te mit nézel meg egy pasin először? 15 vonás, amire tuti felfigyelsz

A tökéletes pasi fehér paripán érkezik, szőke hajú és kék szemű, odaadó, figyelmes és elhalmoz minden széppel és jóval! Legalábbis a Disney mesékben 😉 De viccet félretéve, vajon meg lehet határozni ilyen pontosan, hogy milyen az ideális férfi? 

Kislányként valóban a szőke hercegre várunk, sőt van, aki még felnőttként is reménykedik benne, de általánosságban ahogy egyre érettebb lesz egy nő úgy alakulnak át az elképzelései a nagy Ő-vel kapcsolatban. Viszont néhány „összetevő” sosem változik – melyek ezek? 

Összeszedtünk 15 olyan jellemzőt, ami bármelyik nő szívét rabul ejti! Vigyázat! Többsége a külsőségeken alapszik.

Palacsintarecept: mitől lesz igazán finom a palacsinta?

Palacsintarecept: mitől lesz igazán finom a palacsinta? Kicsik, nagyok, de még a legöregebbek is imádják. Nem találkoztam még olyannal, akit ne csábított volna el egy (vagy akár kettő) frissen elkészített palacsinta. Rugalmas, vékony tésztája, amit azzal töltesz meg,...

20 ember, aki bizonyította, hogy a rút kiskacsából is lehet szép felnőtt

20 ember, aki bizonyította, hogy a rút kiskacsából is lehet szép felnőtt Azt mondják, minden kisbaba szép. És ezzel mi sem kívánunk vitatkozni! Viszont később azért lehetnek gondok, főleg a tinikor küszöbén, amikor fogszabályozó kerül a kusza fogakra vagy megjelenik...