Így változott az elmúlt 50 évben a gyárak hatása a környezetünkre nézve
Az ipar okozta környezetszennyezéssel sokáig egyáltalán nem volt tisztában az emberiség. Mióta rádöbbentünk, hogy mekkora károkat okozunk a bolygónak, jelentős lépéseket tettünk a visszaszorítás és megelőzés érdekében. Cikkünkből kiderül, mik voltak a legfontosabb mérföldkövek az elmúlt öt évtizedben.
1970-es évek: az eszmélés kora
Hogy megérthessük, mi történt a ’70-es években, vissza kell ugranunk az időben egészen a 19. századig, az ipari forradalom idejére. Szerte a világon gyökeres változások álltak be a társadalomban a rohamosan fejlődő gépek és technológiai megoldások, továbbá az urbanizáció hatására. A növekvő életszínvonalnak, az egyre kényelmesebb életnek bizony komoly hátulütői is voltak, és néhányan már ekkor felismerték a veszélyeket, melyek aztán végigkísérték az iparosodás következő évszázadait egészen napjainkig
Ezek között első helyen szerepelt a károsanyag-kibocsátás és a nyersanyagok mértéktelen kihasználása. Az Egyesült Államokban ekkor – egész pontosan 1892-ben – alakult meg az első, modern értelemben vett környezetvédelmi társaság, a Sierra Club. Kiadványaikban megpróbálták felhívni az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára. George Perkins Marsh, amerikai diplomata és filozófus egyenesen úgy fogalmazott, hogy a természeti környezetbe való beavatkozás miatt az emberiség akár a kihalás szélére is sodródhat.
Ezek az aggodalmak ugyanakkor hosszú-hosszú évekig süket fülekre találtak, és csak egy szűk kisebbség törődött komolyabban a bolygó jövőjével. Az 1970-es évekre azonban az ipari termelés okozta problémák kezdtek egyre húsbavágóbbak lenni. Csak egyetlen példa ennek érzékeltetésére: a Nagy londoni szmogban közel 12 000 ember vesztette életét. A krízisben komoly szerepet játszottak a korabeli, szén égetésén alapuló ipari tevékenységek.
A zöld mozgalmak tehát mindinkább meghatározóvá váltak az 1970-es évekre. 1970. április 22-én tartották meg az első Föld Napját, a Greenpeace pedig 1971-ben alakult meg. Ekkora tehető az is, hogy a fenntarthatóság mai fogalma megszületett, és immár az ENSZ-ben is gyakori témává vált a környezetkárosítás. Olyannyira, hogy 1972 nyarán tartották Stockholmban az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját.
1980-as évek: globális lépések
Az 1980-as években több fontos dolog is történt a környezetvédelem terén és a gyárak működése kapcsán. Egyrészt az ENSZ Brundtland-bizottsága közzétette „Közös jövőnk” című jelentését, melyben a fenntarthatóság ma is használt definíciója is megszületett:
„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére.”
Az évtized végén pedig a NASA cáfolhatatlan bizonyítékokkal támasztotta alá az éghajlatváltozást – és az is egyértelművé vált, hogy ebben a gyárak és az ipari termelés kulcsszerepet játszik. Mindez arra késztette a termeléssel foglalkozó cégeket, hogy hatékonyabb és zöldebb megoldásokkal rukkoljanak elő. Ebben fontos lépés volt a felhasznált energiaforrások újragondolása. Az 1986-os csernobili katasztrófa után ugyanis egyértelművé vált, hogy az atomenergia nem jelentheti az egyetlen valós alternatívát a fosszilis energiahordozókra.
1990-es évek: trendfordító idők
Mi mást is emelhetnénk ki a ’90-es évekből, mint a híres kiotói jegyzőkönyvet, amit 1992 májusában fogadott el az ENSZ. Ebben a dokumentumban az aláíró országok – közel kétszázan – azt vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. Ebben az egyezményben hazánk is részt vett, azzal a vállalással, hogy az 1985–1987-es időszak átlagos kibocsátásához képest 6%-os csökkenést érünk el.
A ’90-es évek más szempontból is változásokat hoztak. Megjelent a fejlett robotika a gyártásban, ami lényegesen hatékonyabb – és ezáltal környezetkímélőbb – termelést tett lehetővé. A modern CNC-esztergagépek vagy csavarkompresszorok már kevesebb energiával is beérték, miközben a termelékenységük nőttön nőtt.
A 21. század: a zöld megoldások forradalma
A 2000-es évektől a megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret követeltek maguknak a mindennapi életben és persze az iparban is. Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy üzemben teljes egészében napenergia biztosítsa az áramot a csavarkompresszorhoz és más gépekhez. Sőt, a gyárak fűtése és klimatizálása sok helyen teljesen környezetbarát hőszivattyúkkal történik, miközben a világításról energiatakarékos LED-izzók gondoskodnak.
A fenntarthatóság fontosságát szerte a világon mind több és több cég ismeri fel, ezért éves fenntarthatósági jelentést tesznek közzé, zöld projektek mellé állnak be teljes mellszélességgel és támogatják a sokszínűséget, illetve harcolnak a kirekesztés ellen. Ezek mind-mind olyan lépések, melyek egy egészségesebb bolygó és társadalom irányába mutatnak.
A helyzet ezzel együtt nem teljesen rózsás, hiszen a globális felmelegedés továbbra is Damoklész kardjaként lebeg felettünk, és sajnos sok cég visszaél a zöld megoldások okozta piaci előnnyel. Az ún. green washing (zöldre mosás) során olyan terméket/szolgáltatást igyekeznek – haszonszerzés reményében – környezetbarátnak beállítani, ami valójában környezetromboló hatású. Nekünk, fogyasztóknak tehát tudatosnak és figyelmesnek kell lennünk, hogy a lehető legzöldebb vállalkozásokat támogathassuk a mindennapokban!
További cikkek: