Inzulinrezisztencia – Mik a tünetei és hogyan kezelhető?
Az inzulinrezisztenciát a cukorbetegség előszobájának is szokták nevezni a szakemberek, ennek az az oka, hogy a szervezet inzulinrezisztencia esetén folyamatosan kompenzáló folyamatokat végez, ezek kimerülése szénhidrátanyagcsere zavarhoz, cukorbetegséghez vezethet.
Mi az inzulinrezisztencia?
Az inzulinrezisztencia vagyis IR lényege, hogy egy inzulin koncentrációra adott válaszreakció alacsony. Az inzulin hatása a csökken, ezáltal több inzulin szükséges a szervezet számára a normál vércukorszint fenntartásához. Az emberi szervezet sejtjeinek nagy része csak inzulin hatására tudja felvenni a cukrot. Ha inzulinrezisztencia áll fenn valakinél, a sejtek, szövetek számára nagyobb mennyiségű inzulin kell ahhoz, hogy hasznosítani tudják a működésükhöz szükséges mennyiségű glükózt.
Laborban egyszerűen kimutatható, de sok idő eltelhet, mire a beteg vagy a kezelőorvos figyelme az inzulinrezisztencia irányába terelődne a vizsgálatok során. Ennek a számtalan – sokszor összefüggéstelennek tűnő- inzulinrezisztencia tünet az oka, mint például a felborult peteérés, a hízékonyság vagy a fogyás képtelensége, az egyenetlen vércukorszintek, vérnyomásproblémák, esetleg autoimmun betegségek.
Az inzulinérzékenység csökkenésének következtében a szervezet fokozott inzulintermeléssel kompenzál. Figyelemre méltó az egészséges éhgyomori vércukorszint, mely normál esetben 3,9-6,0 mmol/l határérték között van. Ha ettől magasabb az éhgyomorra mért vércukorszint, az már utalhat a háttérben zajló szénhidrátanyagcsere zavarra. A sejtek nem tudják a működéshez szükséges glükózt felvenni a vérből, ezért a vércukor megemelkedik.
IR esetén a sejtek magas inzulinszint mellett tudják hasznosítani a glükózt, emiatt a vércukor értéke határértéken belül maradhat. A patikákban sokféle vércukormérő tesztcsík, ellenőrző készülék és a vércukor megfelelő szinten tartását segítő készítmény elérhető.
Inzulinrezisztencia tünetei
Az inzulinrezisztencia tünetei széles skálán mozognak. A tünetek legtöbbször nem specifikusak, ezért nincs egyszerű dolga a kezelőorvosnak, hogy a tünetek mögött feltételezze az IR-t. Az IR-re jellemző tüneteket más betegségek is okozhatják. Legjellemzőbbek az inzulin magas értéke miatti hormonegyensúly felborulása, melyek önmagukban is okoznak panaszokat, de közvetve hatva más szervekre is felbukkannak tünetek.
Az inzulinrezisztencia leginkább jellemző tünetei az alábbiak:
- hízás, túlsúly kialakulása, fogyási képtelenség, diéták eredménytelensége
- alvászavarok, belső feszültség
- fokozott izzadás
- zsíros, pattanásos bőr
- fejfájás, rossz közérzet, depressziós tünetek
- étkezések után fáradtság, szédülés
Nők esetén a tünetek kiegészülhetnek menzesz zavarokkal, fogantatási nehézségekkel, esetleg fokozott szőrösödéssel. Férfiak esetén hajhullás, merevedési zavar is jelentkezhet, melyek esetén gondolni kell a háttérben megbújó esetleges inzulinrezisztenciára. Az inzulinrezisztencia többféle betegséggel is összefüggésben állhat, például a magas vérnyomás kialakulása, szív- és érrendszeri betegségek megjelenése, magas koleszterin, pajzsmirigy problémák és a policisztás ovárium szindrómával (PCOS) is.
Inzulinrezisztencia vizsgálat
Hölgyek esetén a gyakorlatban sok esetben a nőgyógyász szakorvosban merül fel először az inzulinrezisztencia lehetősége, a visszatérő hormonális panaszok, termékenységi problémák, nőgyógyászati panaszok miatt.
Gyanú esetén elvégzik az inzulinrezisztencia vizsgálat alap elemét az éhgyomori vércukorszint mérést és a hozzá kapcsolódó szérum-inzulinszint mérést. Az eredmény értékeléséhez a HOMA indexet használják a szakemberek. Ez lényegében az éhgyomori vércukorszint és az éhgyomori inzulinszint szorzata osztva 22,5-tel. Amennyiben ez az érték 2,5 felett van, IR-ről beszélünk. Ilyenkor a körültekintő szakember elvégzi az orális cukorterheléses vizsgálatot is, mellé a párhuzamos szérum-inzulinszitnek mérését is. Ez szükséges a pre diabétesz alátámasztására.
Inzulinrezisztencia diéta
Az inzulinrezisztencia kezelésének egyik alapvető eleme a megfelelő inzulinrezisztencia étrendre történő átállás és ennek betartása. Akár inzulinrezisztens, akár cukorbeteg a páciens, figyelnie kell, hogy a meghatározott időben megtörténjen az étkezés. A legelterjedtebb inzulinrezisztencia diéta a 160 grammos szénhidrát diéta. Az előírt napi ötszöri, hatszori étkezés stabilan tartja a vércukorszintet, ez segít megelőzni a farkaséhséget, falásrohamokat.
Figyelni kell a cukorban szegény, vagy cukormentes élelmiszerek előnyben részesítésére. Glutén – és kukoricakeményítő mentes vagy szénhidrát szegény étrend javasolt. Sokféle idény zöldség, gyümölcs fogyasztható – bár utóbbiak közül a magas cukortartalmúakat mellőzni kell!
Inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség – mi a különbség
Sok hasonlóság mutatkozik az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között, a kettő mégsem egy és ugyanaz. IR esetén a szervezet tovább termeli az inzulint, sőt fokozza az inzulintermelést, hogy a vérben lévő glükózt a sejtek képesek legyenek felvenni. Az 1-es típusú cukorbetegség viszont már annak az eredménye, hogy a szervezet nem termeli az inzulint, vagy a hasnyálmirigy kimerült a többletmunka következtében, lassul a termelés vagy le is áll (2-es típus). Ennek gyakori oka az inzulinrezisztencia.