A mellrák kialakulásának főbb okai?
A mellrák kialakulásának okai lehetnek genetikai eredetűek, melyek génhibákra vezethetők vissza. Ezek közül az egyik legismertebb BRCA gének mutációja, ugyanis ezek a gének örökletes mellrákot okozhatnak.
Az mellrák kialakulásához több, mint 85%-ban egyéb behatások vezetnek. Elsősorban életmóddal szorosan összefüggő dolgok, mint a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás. Továbbá ide tartozik a terhesség/szoptatás hiánya, a fokozott, kiegyensúlyozatlan ösztrogén hatás.
Melyek a mellrák tünetei?
Az nők többsége akkor megy el orvoshoz, ha már tapintható csomót találnak a mellben. Sajnos ekkor már előfordul, hogy ekkor már a hónalj nyirok régióiban is tapintható csomó alakul ki. Továbbá lehetnek gyulladásos tünetek is. A gyulladásos emlőrák viszonlyag ritka, de veszélyes fajta: ekkor bőrpirosodás, -behúzódás és -érzékenység, esetleg ún. narancshéj tünet alakul ki a mellen, a mellbimbó körül. Néha az is előfordul – szerencsére ma már ez a gyakoribb –, hogy nincs a betegnek tünete, csak egy szűrővizsgálaton derül fény a problémára.
A mellrák diagnosztikai lehetőségei
A hölgyeket 45 éves kortól kétévente hívják be ingyenes szűrővizsgálatra. Ilyenkor mammográfia és fizikális vizsgálat is történik, illetve kiegészítő ultrahangos vizsgálat. Ha bármelyik vizsgáló módszerrel kóros elváltozást észlelnek, akkor mintavétel (vékony vagy vastag tű biopszia) történik. Ezután a mintát feldolgozza a patológus, és kiderül, hogy rosszindulatú daganatról van-e szó. Ha rosszindulatú a daganat, akkor a beteget onkológushoz, illetve onkoteamhez kell irányítani. Az onkoteam meghatározza, hogy az adott betegnél az adott stádiumú emlődaganat milyen kezelés(eke)t igényel és milyen sorrendben. Ha a páciens már azzal fordul orvoshoz, hogy csomót talált a mellében, akkor a kezdeti diagnosztikai folyamat hasonló. Az emlő MRI nem tartozik a rutin szűrővizsgálatok közé, de bizonyos esetekben a mammográfiás szakorvos kiegészítő vizsgálatként javasolja elvégzését (pl. többgócúság gyanúja).
A mellrák kezelése hogyan történik?
A korai stádiumú emlőrák jól kezelhető, ma már legtöbb esetben végleges gyógyulás várható. A korai daganatoknál a műtéti eltávolítás az elsődleges, ezt végleges patológiai szövettani feldolgozás követi, s ez alapján további kezelések történnek. Emlőmegtartó műtét esetén a sugárterápia kötelező. Amennyiben a daganat hormonérzékeny, hormonális (endokrin) terápia következik – ez min. 5 évig tart. Ha nagy a kiújulás kockázata, akkor nem 5 évig, hanem ma már hosszabb ideig alkalmazzuk az endokrin terápiát. Ha a daganat nem endokrin érzékeny (a daganatok mintegy 25%-a), akkor általában kemoterápiás utókezelést alkalmazunk. A HER-2 pozitív daganat egy speciális emlődaganat, akiknél ilyen daganat alakul ki ún. biológiai célzott terápiát, Herceptint is kapnak.
Amikor már helyileg előrehaladott a mellrák stádiuma, pl. 2 centinél nagyobb a tumor mérete és/vagy nyirokcsomó áttét is van a hónaljban, akkor nem műtét történik első lépésben, hanem ún. neoadjuváns kezeléssel kisebbítjük meg a tumort és csak ezt követően kerül sor a műtétre. A reménytelen eseteknek is van esélye a gyógyulásra? Ma már egyre több olyan előrehaladott, áttétes emlőrákos páciens van, akiknél szinte reménytelen helyzetből is hosszú távú tünetmentes vagy akár betegségmentes állapotot tudtunk elérni. Ezek már nehezebb, komplex esetek, melyek megfelelő kezeléséhez nagy szükség van az emlőrák kezelésében jártas, tapasztalt onkológus szakértelmére. Szerencsére a gyógyszeres terápiás lehetőségek bővülésével a fenti célok már egyre több beteg számára jelentenek realitást.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük a mellrák kialakulását?
Az életmód nagyon sokat számít, de ezt nyilván minél fiatalabb korban kell elkezdeni. A legfontosabbak: dohányzásról való leszokás, egészséges étrend, rendszeresen mozgás és a túlsúly elkerülése. Ezen kívül érdemes minél fiatalabb korban gyermeket vállalni és minél több ideig szoptatni. Természetesen nagyon fontos a havi rendszerességgel történő emlővizsgálat, valamint a szűrővizsgálat. Akinek a családjában előfordult már mellrák és/vagy petefészekrák több egyenes ági rokon között (pl. szülő, nagymama, nagynéni), a szűrővizsgálatot fiatalabb életkorban szükséges megkezdeni.
Itt tudsz bejelentkezni szűrővizsgálatra: JELENTKEZÉS SZŰRŐVIZSGÁLATRA
Forrás: Budai Egészségközpont
Hatásosan zsugorítja egy gyógyszer-kombináció a melldaganatot!
„Nyilvánvaló, hogy egyes páciensek szervezete tökéletesen reagált. Rendkívül izgalmas, hogy milyen gyors volt a folyamat” – mondta Judith Bliss, a Brit Rákkutató Intézet munkatársa a BBC-nek.
A két gyógyszer a lapatinib és a Herceptin néven ismertebb trastuzumab, mindkettő egyes melldaganatok HER2 jelű fehérjéje ellen irányul, ez a receptor készteti növekedésre és szaporodásra a melldaganatok egy típusát.
A Herceptin a rákos sejtek felszínén fejti ki a hatását, a lapatinib a sejtbe jutva hatástalanítja a HER2-t.
A teszteket olyan páciensekkel végezték, akiknek 1-3 centiméteres volt a tumora. Kevesebb mint két hét kezelés alatt az esetek 11 százalékában teljesen eltűnt, további 17 százaléknál 5 milliméternél kisebbre zsugorodott a daganat. Az úgynevezett HER2-pozitív mellrákot jelenleg műtéttel, ezt követően kemoterápiával és Herceptinnel kezelik. Bliss szerint az eredmények végül oda vezethetnek, hogy egyes betegeknek nem lesz szükségük kemoterápiára, ehhez azonban nagyobb léptékű kutatások szükségesek, mert a HER2-pozitív daganatok esetében nagyobb a kiújulás kockázata – mondta Judith Bliss. A mellrák ma legalább tíz különböző betegséget jelent, mindegyiknek más az oka, más kezelést igényelnek, a betegeknek eltérőek az életkilátásaik.
Forrás: MTI