Október a mellrák hónapja: a rózsaszín szalag jelkép, de a cselekvés a valódi üzenet.
Minden nyolcadik magyar nő érintett. Évente mintegy 8300–8600 új mellrák-diagnózist regisztrálnak, és 2100–2300 nő veszti életét a betegség miatt. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a legtöbben akkor szembesülnek a kérdéssel, amikor már késő – pedig a korai felismerés életet menthet.
Október elsején kezdetét veszi a Mellrák Elleni Küzdelem Hónapja, amely világszerte a női egészség egyik legfontosabb figyelemfelhívó kampánya. Ilyenkor akinek fontos a téma igyekszik különféle rózsaszín kiegészítőket, jótékonysági karkötőket és egyéb figyelemfelhívó kiegészítőket viselni, ehhez kapcsolódó tartalmakat megosztani a közösségi média oldalán, mert mindenki egyetért abban, hogy a mellrákszűrés fontos. Aztán november elsején a legtöbben visszatérnek a mindennapokhoz, és a vizsgálatra váró időpontok továbbra is üresen maradnak.
Pedig a számok kíméletlenek. Magyarországon évente 8300–8600 új emlődaganatos esetet diagnosztizálnak, és 2100–2300 nő veszti életét a betegség miatt (Weborvos, 2025). A mellrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata – ezért sem csak az ő problémájuk, hanem mindannyiunké.
Amikor a családi kockázat nem elég érv
A legfájóbb adat a halálozási statisztika után, hogy a legmagasabb rizikójú csoportokban is alacsony a szűrési hajlandóság. Egy 2024-es reprezentatív kutatás szerint a magyar nők akkor sem járnak rendszeresen mellrákszűrésre, ha a családjukban már előfordult emlőrákos megbetegedés (Weborvos, 2024). A 35 év feletti nők 44 százaléka még sosem járt emlőszűrésen, a fiatalabbak körében ez az arány 80 százalék (Egészségkalauz, 2024). Ez az a pont, ahol a megelőzés lehetősége elvész – nem a technológia hiánya miatt, hanem mert a tudás nem fordul tudatos cselekedetté.
A családi halmozódás azonban nem csak statisztikai kockázati tényező. Bizonyos géneltérések – elsősorban a BRCA1 és BRCA2 gének öröklött mutációi – jelentősen megnövelik az emlő- és petefészekrák kialakulásának esélyét. A BRCA1-mutáció hordozóinál a mellrák kialakulásának életre szóló kockázata 65–85% között mozog, míg a BRCA2-mutációnál 45–85% (CADTH, 2014). Összehasonlításképpen: az általános női populációban ez a kockázat körülbelül 13% (ACS Journals, 2019). Ezeknek a géneknek a feladata a DNS-károsodások kijavítása és a daganatok kialakulásának megelőzése. Ha ez a védelem veleszületetten sérült, a szervezet sebezhetőbbé válik.
A Whitelab SENTIS BRCA1/BRCA2 genetikai laborvizsgálata
Ez a laborvizsgálat célzottan ezt a két gént elemzi. Nem diagnózist ad, hanem kockázatbecslést – azt mutatja meg, hogy a vizsgált személy hordoz-e olyan örökletes eltérést, amely indokolttá teheti a fokozottabb mellrákszűrést vagy a megelőzési stratégia átgondolását. Különösen ajánlott azoknak, akiknél a családban több emlő- vagy petefészekdaganat fordult elő, fiatal életkorban (50 év alatt) jelentkezett emlődaganat.
A Whitelab SENTIS 31 gén laborvizsgálat
A Sentis 31 genetikai laborvizsgálat ennél szélesebb spektrumot fed le: egyszerre 31, daganathajlamért felelős gént elemez. Ez a megközelítés nemcsak a BRCA1/BRCA2-re terjed ki, hanem más, örökletes daganatszindrómákért felelős génekre is – így átfogóbb képet ad a genetikai kockázatokról egyetlen vérmintából. Azoknak ajánlott, akiknél a családi anamnézis több daganattípusra utal, vagy akik a lehető legszélesebb körű genetikai kockázatfelmérést szeretnék elvégezni.
A vér, ami nyomon követi a folyamatokat
A genetikai kockázat azonban csak az egyik oldal. A másik a már diagnosztizált vagy kezelt betegek követése – itt lépnek be a tumormarkerek. A Whitelab Női Tumor Plus laborvizsgálati csomagja olyan tumormarkereket vizsgál, amelyek elsősorban nőkben előforduló daganatokra utalhatnak. A csomagban megtalálható a CA 15-3, amely emlődaganatra – köztük mellrákra – specifikus marker, valamint a CA 125 és HE4, amelyek petefészek-daganatokra utalhatnak. Emellett olyan markerek is helyet kaptak, mint a CEA, amely számos daganattípusnál – köztük emlő-, vastagbél-, tüdő- és hasnyálmirigy-daganatoknál – emelkedhet.
Fontos tisztázni: a tumormarkerszintek vizsgálata nem szűrővizsgálat a klasszikus értelemben. A CA 15-3 például emelkedett lehet májzsugorodás, jóindulatú emlőbetegségek és terhesség esetén is, ezért önmagában nem alkalmas a mellrák szűrésére vagy diagnosztizálására (Waikato DHB, 2015). Egy emelkedett érték nem jelent automatikusan daganatot, de mindenképpen okot ad a további kivizsgálásra, és fordítva: a normális tartományban lévő érték nem zárja ki teljes biztonsággal a betegség jelenlétét.
A döntés, ami a tiéd
Október hónap arra emlékeztet, hogy a mellrák elleni küzdelem nem egyetlen hősies cselekedet, hanem sorozatos, apró döntések összessége. Az önvizsgálat havonta, a mammográfia kétévente a 45–65 év közötti korosztályban, a családi anamnézis komolyan vétele, és ha indokolt, egy vérvétel, amely genetikai vagy tumormarker-információt ad.
A Whitelab laborvizsgálatai nem helyettesítik az orvosi konzultációt, és nem adnak diagnózist. De olyan információt adnak, amely megalapozhatja a következő lépést – legyen az fokozott mellrákszűrés, genetikai tanácsadás, vagy éppen a nyugodt tudat, hogy megtettél mindent, amit tudtál.
A rózsaszín szalag jelkép. De a cselekvés a valódi üzenet. Ha kérdésed van a vizsgálatokkal kapcsolatban, vagy időpontot szeretnél foglalni: www.whitelab.hu
További cikkek: